Mennyire árt a fű fogyasztása

A kannabis (marihuána, vagy „fű“) használata sok mítosz köré fonódik mindkét oldalról. Míg egyesek teljesen ártalmatlan gyógynövényként tekintenek rá, mások úgy látják, hogy a kemény drogok kapuját jelenti, és biztos út a pszichés problémákhoz. Az igazság, mint mindig, valahol a kettő között van, és sokkal összetettebb.

Nincs két egyforma felhasználó: a kontextus döntő

Mielőtt belemennénk a konkrét kockázatokba, hangsúlyozni kell, hogy a káros hatás drámaian eltér az alkalmazás módjától függően.

• Kor: Az agy körülbelül 25 éves korig fejlődik. A serdülőkorban történő használat jelentősen magasabb kockázatot hordoz, mint a felnőtt kori használat.

• Gyakoriság és dózis: A hétvégi alkalmi rekreációs használat más hatással van, mint a mindennapi, magas dózisú, krónikus fogyasztás reggeltől estig.

• THC erőssége: A mai marihuána gyakran sokkal erősebb, mint 30 évvel ezelőtt. A magas THC-tartalom (pszichoaktív összetevő) növeli a nemkívánatos pszichés reakciók és a függőség kockázatát.

• Alkalmazási mód: A dohányzás (jointok, bongok) az égéssel kapcsolatos kockázatokat hordozza, amelyek más módszereknél (vaporizálás, ehető készítmények) eltérőek vagy hiányoznak.

A tudományos ítélet világos: A kannabisz nem kockázatmentes anyag. Azonban, hogy mennyire káros, számos kulcsfontosságú tényezőtől függ, mint például a felhasználó kora, a fogyasztás gyakorisága, a potencia (THC-tartalom) és az alkalmazás módja.

1 Hatás az agyra és a mentális egészségre

Ez az a terület, ahol a tudomány a legsúlyosabb kockázatokat azonosítja, különösen fiatalok és mentális betegségekre hajlamos egyének esetében.

Kockázatok a fejlődő agy számára (serdülők)

Az emberi agy a serdülőkor és a fiatal felnőttkor során jelentős „átalakításon” megy keresztül. Az endokannabinoid rendszer, amelyhez a THC kötődik, kulcsszerepet játszik ebben a fejlődésben.

• Fejlődés zavara: Tanulmányok arra utalnak, hogy a rendszeres marihuánahasználat serdülőkorban megzavarhatja a fehérállomány fejlődését, ami az agy különböző részei közötti kommunikációt befolyásolja.

• Kognitív funkciók és IQ: A fiatal korban kezdődő, hosszú távú és intenzív használat összefüggésbe hozható a kognitív funkciók mérhető csökkenésével, beleértve a rosszabb memóriát, figyelmet, és bizonyos tanulmányokban az IQ enyhe csökkenését, amely nem feltétlenül áll helyre teljesen a használat abbahagyása után sem.

Pszichózis és skizofrénia

Erős és bizonyított kapcsolat van a kannabiszhasználat és a pszichotikus rendellenességek között.

• Indító tényező, nem egyedüli ok: A kannabisz önmagában valószínűleg nem okoz skizofréniát olyan személyben, akinek nincs rá genetikai hajlama. Genetikailag hajlamos egyéneknél azonban a használat (különösen erős THC-tartalmú kannabisz) működhet katalizátorként és felgyorsíthatja a betegség kialakulását vagy súlyosbíthatja annak lefolyását.

• Akut toxikus pszichózis: Egészséges egyéneknél is a magas THC-dózis átmeneti pszichotikus állapotot válthat ki, amely paranoiával, téveszmékekkel és hallucinációkkal jár. Ez az állapot általában elmúlik az anyag kiürülésével, de nagyon kellemetlen.

Szorongás és depresszió

A kapcsolat kétirányú. Egyesek a szorongás csökkentésére használják a kannabiszt (önkezelés), de sok más embernél, különösen nagyobb dózisoknál vagy krónikus használat esetén, a kannabisz szorongást és pánikrohamokat válthat ki vagy fokozhat. Krónikus felhasználóknál a depresszió magasabb aránya is megfigyelhető, bár az oksági összefüggés nem mindig egyértelmű.

2 Fizikai egészség

Ha a kannabiszt dohányzással fogyasztják (ami továbbra is a leggyakoribb mód), hasonló kockázatokkal jár, mint a dohányzás.

• Légzőrendszeri károsodás: A marihuána füstje sok ugyanolyan rákkeltő anyagot, kátrányt és irritáló anyagot tartalmaz, mint a dohányfüst. A marihuánát dohányzók gyakran szenvednek krónikus hörghuruttól, köhögéstől, fokozott nyáktermeléstől és gyakoribb légúti fertőzésektől.

• Vaporizálás: A vaporizálás (a növény hevítése égés nélkül) általában kevésbé káros a tüdőre, mint a dohányzás, de nem teljesen kockázatmentes. Ismeretlen eredetű folyékony kivonatok (liquidek) vaporizálása kémiai adalékokkal járó kockázatot hordozhat.

Megjegyzés a túladagolásról: Ellentétben az opioidokkal vagy alkohollal, a kannabisz önmagában történő halálos túladagolása gyakorlatilag lehetetlen, mivel nem befolyásolja a légzést szabályozó agytörzsi központot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehet „túladagolni” a szert extrém rossz közérzet állapotába (úgynevezett „bad trip”).

3 Függőség és a mindennapi életre gyakorolt hatás

Az a mítosz, hogy a marihuánán nem alakul ki függőség, tudományosan megdőlt.

Kannabiszhasználati zavar (cannabis use disorder)

Igen, a kannabisz mind pszichés, mind fizikai függőséget okozhat. Becslések szerint körülbelül 9 % azoknak, akik kipróbálják a kannabiszt, függővé válnak. Ez az arány kb. 17 %-ra nő, ha serdülőkorban kezdik a használatot, és akár 25–50 %-ra azoknál, akik naponta használják.

A függőség és az elvonási tünetek közé tartoznak:

• ingerlékenység, hangulatingadozások és szorongás elvonáskor.
• Alvászavarok és élénk álmok.
• Csökkent étvágy.
• Erős vágy az anyag után (craving) és képtelenség a fogyasztás korlátozására a negatív következmények ellenére.

Motiváció és memória (amotívációs szindróma)

Krónikus és erős használat gyakran összefügg az úgynevezett amotívációs szindrómával, vagyis az apátia állapotával, csökkent érdeklődéssel a célok elérése, munka vagy tanulmányok iránt. Bár ezt a kifejezést néha túl egyszerűsítőnek tartják, a rövid távú memória és a koncentráció károsodása az anyag hatása alatt vitathatatlan, és krónikus felhasználóknál ezek a problémák tartósan megmaradhatnak éber állapotban is.

Összefoglaló: Mikor nő jelentősen a kockázat?

A kannabisz használata nem mindenki számára egyformán veszélyes. Az egészségre gyakorolt negatív hatások kockázata drámaian nő az alábbi esetekben:

1. A használat kezdete 18–20 éves kor előtt (az agy fejlődése szempontjából kockázat).
2. Napi vagy majdnem napi használat (függőség és kognitív hanyatlás kockázata).
3. Extrém magas THC-tartalmú termékek használata (pszichózis és szorongás kockázata).
4. Személyes vagy családi pszichotikus betegség előzményei (magas kockázat a betegség kiváltására).
5. Dohányzás alkalmazási módként (tüdőre gyakorolt kockázat).

Összefoglalva: bár sok felnőtt számára az alkalmi kannabiszhasználat nem jelent alapvető egészségügyi problémát, ez egy pszichoaktív anyag valós kockázatokkal, különösen fiatalok és sérülékeny egyének számára. E kockázatok bagatellizálása nem indokolt.

✔ Ajánlások a végén

Ha keresed a kannabisz lehetséges egészségügyi előnyeit, de egyúttal szeretnéd elkerülni a negatív hatásokat, a „fűvel”, akkor a CBD egyértelmű választás. Miért?

• Nincs intoxikáció: A CBD után nem leszel „high” állapotban, mivel nem pszichoaktív. Éber, működőképes és tiszta elméjű maradsz. Nem kell aggódnod paranoia vagy kontrollvesztés miatt.

• Függőség kockázata nulla: A THC-től eltérően a CBD nem okoz sem fizikai, sem pszichés függőséget.

• Biztonságosabb a mentális egészségre: A CBD nem növeli a pszichózis vagy szorongásos rendellenességek kockázatát, sőt gyakran keresik anxiolitikus (szorongáscsökkentő) hatásai miatt.

Figyelmeztetés: Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai orvosi tanácsadást. Bármilyen kannabisz-alapú anyag használata esetén mindig győződj meg róla, hogy az aktuálisan érvényes jogszabályoknak megfelelően jársz el az országodban vagy régiódban.